Dámszarvas

Megjelenés

Kisebb a gímszarvasnál és nagyobb az őznél. Nyári bundája rozsdabarna, fehér foltokkal; télen egyszínűbb, szürkésbarna. Előfordulnak sötét (fekete) és világos (fehér) színváltozatok is. Farka hosszabb, mint más hazai szarvasféléké, és gyakran mozgatja.

A bika agancsa a felső részen lapáttá szélesedik. A bikák testtömege 60–100 kg, a suták 35–55 kg.

Eredetileg a Földközi-tenger keleti térségében élt, Európa nagy részére ember telepítette. Ligetes erdőket, erdő és mező mozaikját kedveli. Magyarországon különösen a Dél-Dunántúlon (pl. Gyulaj környéke) és az Alföld egyes erdeiben él jelentős állománya.

Csapatokban él; a suták és a borjak, illetve a bikák a barcogáson kívül többnyire külön csoportokat alkotnak. A párzási időszak, a barcogás októberben–november elején van; a bikák ilyenkor jellegzetes, böfögésszerű hangot hallatnak, és kijelölt barcogóhelyeiken várják a sutákat. A borjak június–júliusban születnek.

Főként legelő életmódú: füveket, lágyszárúakat fogyaszt, ősszel makkot és gesztenyét is.

• Nyom: a gím és az őz nyoma közötti méretű, 5–7 cm hosszú, viszonylag kerekded patanyom.
• Ürülék: apró, hengeres, sötét bogyók, gyakran kupacban.
• Barcogóhely: a bika által felkapart, vizelettel megjelölt földterület a párzási időszakban.

A trófea a lapátos agancs, amelyet szintén a CIC rendszer szerint pontoznak: mérik a szárak és a lapátok hosszát, a lapátok szélességét, a rózsák és szárak kerületét, az ágakat és az agancs tömegét. Az aranyérmes határ 180 CIC-pont.